Lemetszik rólam az ágakat
Hogy beférjek a házakba
Hónapok óta sötét van
A múló idővel mérem a lázamat
És a vizet cipelő asszonyok
Tekintetébe esem
És attól félek, hogy ott megfulladok
Mint egy partra vetett hal
Ha földet ér a zuhanás
Még jó kezekben vagy ma
Vonatsínre kötözte szívét
Mégis hazavitte, asztalra
Tette, és szótlanul nézett körbe
A szája felfele állt
Tudta, hiába rakja zsebre a kezét
Ha az már eljárt
Lemetszik rólam az ágakat
Hogy beférjek a házakba
Hónapok óta sötét van
A múló idővel mérem a lázamat
És a vizet cipelő asszonyok
Tekintetébe esem
És attól félek, hogy ott megfulladok
Mint egy partra vetett hal